Semmiképpen sem egy okkal. A szülők persze azt kérdezik, hogy mondják már meg, mi az oka a gyerek betegségének. Inkább azt lehet mondani, hogy több tényező fennállása teremti meg a lehetőségét az evészavarok kialakulásának.
Az evészavarokban a lelki és a testi tényezők szoros összekapcsolódása jellemző. A komplex, többdimenziós elképzelések a biológiai, a pszichológiai és a társadalmi-kulturális tényezőknek egyaránt szerepet tulajdonítanak.
A szülők sokszor azzal magyarázzák az anorexia létrejöttét, hogy korábbi túlsúlyossága miatt csúfolták gyermeküket az iskolában. Ez lehet egy tényező, de más tényezőknek is jelen kell lenniük ahhoz, hogy kialakulhasson a betegség. Nagyon sok gyereket csúfolnak ugyanis túlsúlyossága miatt, közülük mégis csupán néhánynál alakul ki evészavar.
Hogy a sokféle tényező miként szerepelhet egy ilyen komplex betegség kialakulásában, az talán a következő kockázati tényezők fontosságának figyelembe vételével világítható meg. Ahhoz, hogy valakiben anorexia alakuljon ki, az alábbi előfeltételek fontosak lehetnek. Tehát az evészavarra hajlamos személy:
- legyen fiatal lány,
- kerüljön ki a felső-középső társadalmi osztályokból,
- legyen diák,
- legyen depresszióra hajlamos,
- családjában az önállósodás folyamata ütközzön nehézségekbe,
- problémákkal küszködjön a szexualitás fejlődése terén és
- éljen olyan társadalmi környezetben, mely a karcsúságideál túltengésének kedvez.
Önmagában egy-egy ilyen tényező nem vezet különösebb zavarhoz. Ha viszont már több is fennáll közülük, akkor erősen megnő az evészavarok kialakulásának kockázata. Minél több ilyen állítás igaz, annál nagyobb a rizikó. Ez a gondolkodás – az tehát, hogy nem egy tényezőt kiáltunk ki bűnbaknak, hanem feltérképezzük a kockázatot fokozó tényezőket, és csökkenteni próbáljuk azok hatását – segít abban, hogy jobban megértsük az evészavarok kialakulásának mechanizmusát.
Vannak hajlamosító tényezők. Ilyen például a labilis személyiség, az evészavar előtti túlsúlyosság, elhízás, az érzelmi labilitás, a rossz önértékelés, a gyermekkori negatív élmények (szexuális zaklatás, bántalmazás), férfiak esetében a homoszexualitás. Ugyancsak fontos tényező lehet a szülői túlvédés, ami az önállósodási törekvéseket gátolja, röviden szólva „fogyatékosságot” okoz (a társas kapcsolatokra vonatkozóan).
Kiváltó tényezők lehetnek azok a különböző stresszorok, amelyek koplaláshoz, a táplálékfelvétel megszorításához vezetnek. Ide tartozik a depresszió, a megterhelő életesemények (haláleset, csalódások), a nem megfelelő stresszleküzdő képességek miatt megélt kudarcok.
Betegségfenntartó tényezők például azok az „előnyök”, amelyek a kórkép felbukkanása nyomán adódnak az egyén vagy a család életében. Ilyen előny lehet az, ha nem kell szembenéznünk azzal, hogy a szüleink esetleg elválhatnak, s a betegség miatt jobban egyetértenek, félreteszik konfliktusaikat.